Nem vagyok született gödöllői, így a város fejlődését csak az elmúlt 5-7 év távlatában tudom személyes tapasztalatok alapján értékelni, de már ilyen időtávon is jelentős változások zajlottak városunkban. Ezen beruházások hozzájárultak egy élhetőbb, szerethetőbb Gödöllő kialakulásához.
Amikor először találkoztam a várossal (2004) az első benyomások a következők voltak: autópályán gyorsan elérhető, kompakt városszerkezet, sok zöldfelület, remek fekvés. Aztán már itt élve megismertem a város és főként a központ komorabbik arcát. Akkoriban a központba babakocsival bejutni kész kihívás volt, ugyanis a járdák kritikán aluliak voltak, a Szabadság tér egészen 2010 nyaráig úgy nézett ki ahogy, foghíjtelkek, lerobbant épületek, kátyús, vízelvezetés nélküli utcák, és még sorolhatnám. Ebből az időből a Könyvtár és a Városi Múzeum képviselt építészeti értéket (a kastélyt nem számítva), minden más lehangoló volt. Egyszóval nagyot csalódtunk.
Évekig nem is nagyon történt semmi, csak egy-két magánerős fejlesztés indult (pl. Kossuth L. utca társasházai, Tesco), majd úgy 2007-2008 körül kapcsolt látványosabb szakaszba a város arculatának átalakulása. Egyre nagyobb lett a szennyvízelvezetés kiépítettsége, egyre több lett a szilárd útburkolatú utca, kezdtek megoldódni a felszíni vízelvezetés problémái, épült a Damjanich Iskola. Átalakult, konszolidálódott a központ parkolási helyzete, járdák kezdtek épülni, folytatódtak a magánerős beruházások (pl. Petőfi tér, Stop.Shop). 2009-től igazán felpörögtek az önkormányzati beruházások és azóta is tart a lendület: Zöld Óvoda, Dózsa-Isaszegi út (állami), Főtér, Művészetek Háza, Kossuth L. utca, járda és útépítések, kastély rehabilitáció (állami). Ezek a beruházások egymásra épülve, egymást erősítve gyökeresen átalakították a városképet, érezhetően növelték az itt lakók és az ide érkezők komfortérzetét. Persze lehetett volna itt-ott máshogy csinálni, de alapvetően élhetőbb lett Gödöllő.
Az elmúlt években tehát nagyot fejlődött a város, korszerűbb arcot mutat a világ felé, de építészetileg vagy urbanisztikailag igazán jelentős struktúrák nem jöttek létre. A magán- és (ön)kormányzati fejlesztők nem törekedtek, hogy valami nagyszerűt, látványosat, időtállót, értékeset hozzanak a város szövetébe, ehelyett megmaradtak a magyar középszernél. A városközpont újabb épületei (egy-két elemüket kivéve) sajnos nem képviselnek magas építészeti nívót, és egy évtizeden belül oda süllyednek, ahová a Remsey körút lakóházai az elmúlt 10-15 év alatt. De akkor még fiatal épületnek számítanak, felújítani, lebontani nem fogja senki őket. A Főtér szintén nem különleges megoldásairól híres, a dizájnelemek is zavarosak kissé, de egyelőre megadom neki az esélyt, hogy egy verőfényes májusi délután szebbik arcát mutatja majd. Urbanisztikai léptékű változások pedig még váratnak magukra, bár remélem a Főtér-fejlesztésnek valóban meglesz a várt hozadéka: kissé felpezsdül az élet a központban.
A jövőre nézve tehát akad tenni való. Nem is lankad a lelkesedés, hiszen szépül a Királyi váró, az Erzsébet park, az Alsópark területére is több részterv létezik, de különösen ez utóbbi esetén törekedni kellene, hogy a kortárs építészet is teret nyerjen. A buszpályaudvarnak, a Művészetek Házának, a Testőrlaktanyának, a termálfürdőnek, a Hattyús-tónak és magának a park zöldfelületének megújítását, megépítését - nem megfeledkezve a Palotakerti épületekről sem -, egy egységes építészeti-urbanisztikai koncepció keretében kellene megtervezni, hogy egy valóban modern, újszerű és más települések számára is példaértékű városrész rehabilitáció valósulhasson meg. Véleményem szerint ez a város utolsó olyan nagyobb fejlesztési területe, ahol akár nemzetközi mércével nézve is kimagasló városépítészeti érték jöhet létre. Nem szabadna a Gödöllőre oly jellemző archaizáló elemekkel dúsított, modernkodó félsilány fércművet alkotni, mert az egy-két évtized alatt lepusztul és akkor ott éktelenkedik majd a város szívében.*
Egy ilyen, a városnak új építészeti arculatot adó fejlesztés jót tenne Gémesi polgármester úrnak is, hiszen lenne mire emlékezni az utókornak. Sajnos egy-egy út vagy tér leaszfaltozása, esetleg a stabil városi költségvetés megteremtése nem hagy maradandót az ember lelkében. Ezek maximum könnyen feledhető percemberré tesznek valakit, de nem lesz tőle senki korszakos városatya. Az esély még megvan, élni kell vele.
Téged is érdekel a város, vitáznál? Írj, javasolj.
- hl -
*[Update 2011.03.17.]: sajnos eredetileg méltatlanul feledkeztem meg a város vitathatatlanul legnívósabb modern épületéről a Szentháromság-templomról, amit 2008. őszétől látogathatnak a római katolikus hívek. Sajnos a környezete miatt (lakótelep, szűk teresedés) nem tud úgy érvényesülni, mint ahogy egy templomhoz illene, és egy kicsit megbúvik az egyik mellékutcában, de érdemes felkeresni, mert igazán tetszetős épületre lelhetünk.
