Kisgyerekes apukaként immár sok éve küzdök a város játszótér nélküliségével, és ne értem, miért nem építenek már végre legalább egyetlen korszerűnek mondhatót. Merthogy Gödöllőn nincs egy normális játszótér.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben is lassan, de biztosan emelkedett a város lélekszáma, ami elsősorban a beköltözőknek köszönhető. Zömében fiatal felnőttek költöznek ide, majd idővel gyereket vállalnak, így „kétszeresen” is növelik a lakosságszámot. Ezek a felnőttek ráadásul zömében jól kereső diplomások, akiknek, ha másért nem, kivagyiságuk, társadalmi képmutatásuk miatt van egyfajta magasabb szintű igényük lakóhelyükkel szemben. Tudniillik szeretik ott jól érezni magukat, és szeretnék, ha gyermekeik is így tennének. Ha igényeiket nem találják meg helyben, zokszó nélkül beülnek az autóba és akár 50-100 km-re, de még távolabbi helyekre is elmennek egy kis programért. Így vannak igények, melyeket élelmes helyi vállalkozók konvertibilis forintért kielégítenek: pl. játszóház, bébiangol, zenebölcsi, stb. De vannak olyan szolgáltatások, melyekért jelen pillanatban nem elképzelhető, hogy tömegesen közvetlen díjat lehetne szedni – persze akadnak kivételek és bújtatott pénzlehúzások is -, de a polgár azért igényli, és legtöbbször valamely jogszabály is előírja. Ilyen szolgáltatásokat nevezzük közszolgáltatásnak: pl. járható utak, oktatási intézmények, egészségügyi ellátás, tiszta parkok, stb. És ilyen a biztonságos játszótér is. Ezekért a közszolgáltatásokért bizony legtöbbször a helyi önkormányzat felel. Neki pedig egyrészt kötelessége lenne normális szolgáltatási színvonalat fenntartani, másrészt pedig keresni kellene az itt lakók kegyeit, mert végső soron belőlünk él.
Nos, Gödöllő városa nem nagyon keresi a gyerekes családok kegyeit. Elpötyög a kötelező minimum szinten, de többet nem hajlandó adni. Játszótérből sem. A városban van vagy 40 játszótérként nyilvántartott terület, aminek 80%-a akár horrorfilm helyszíneként is szolgálhatna. Ékes példa erre a Patak téri garázssor melletti vagy a palotakerti vasszörny-komplexum. A maradék 7 állítólag megfelel a hatályos szabványoknak. Ezek a következők: Úrréti tónál található játszótér, Csanak játszótér, Rönkvár játszótér, Faiskola téri játszótér, Ambrus közi játszótér, Szt. István téri játszótér és az Alsóparki központi játszótér.
Nézzük a heteket:
(1) Úrréti tó: tudtommal az Úrréti tónál található játszóteret egy civil egyesület összefogásában építették magánszemélyek, önkormányzati hozzájárulás nélkül. Helyi igényeket korlátosan kielégítő kis alapterületű játszótér, kevés játszóeszközzel.
(2) Csanak: 5 millió forintos önkormányzati saját erőből készült el a főként a 2-4 éves korosztály számára élvezhető, kis alapterületű játszótér, kevés játszóeszközzel.
(3) Rönkvár: az elmúlt években erősen lepusztult, gondozatlan játszóteret 2010-ben 5 millió forintos önkormányzati saját erőből felújították, néhány játszóeszközzel kiegészítették. A tér főként a 2-4 éves korosztály számára élvezhető, miközben a mellette lévő sportpályák továbbra is korszerűtlenek, sőt balesetveszélyesek.
(4) Faiskola tér: modernnek nem mondható, de legalább nem halálközeli élménnyel kecsegtető kedves kis játszótér, igen kevés játszóeszközzel.
(5) Ambrus köz: a 2009. tavaszán átadott szimpatikus, fa játszóeszközökből álló többkorosztályos játszóteret 3,6 millió forintból építették. Épületekkel szorosan határolt téren épült, így a lakók bizonyára élvezik a zsivajt.
(6) Szt. István tér: 7,3 millió forintból szintén 2009. tavaszán készült el. A költségvetés 2,8 millió forint pályázati támogatásból és 6 millió forint céges felajánlásból tevődött össze, mely utóbbiból 1,5 millió forint az Ambrus közi játszótér költségvetését segítette. Így az önkormányzatnak ez utóbbi két játszótér 2,1 milliójába került. A játszótér egyébként kerítéssel körbekerített. Kis alapterületű, kevés játszóeszközzel.
(7) Alsópark: 2010. őszén készült el a régóta várt központi játszótér első eleme. A kétkorosztályos, térben szeparált, kevés, de jó minőségű játszóeszközt felvonultató játéktér mintegy 350-400 nm-en várja a gödöllőieket és a parkban sétáló turistákat. Az igazi magyaros önkormányzati beruházás mintapéldája. A több éve tervezett játszótérre az önkormányzat minidig sajnált forrást biztosítani, míg végre 2010. tavaszán megegyezett a Stop.Shop üzemeltető vállalkozásával, hogy valamilyen talányos jókedvéből ajánljon már fel 20 millió forintot játszótér építésre, mert jól jönne egy újabb átadási ceremónia az önkormányzati választások előtt. A cég persze felajánlotta a kért összeget, így már kiírhatták a közbeszerzést 1000 nm nagyságú körbekerített játszótér tervezésére, kivitelezésére és 5 éves üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárásban 2010. július legvégén kihirdetett győztes cég valamilyen belső sugallatra a 20 millió fejében csak egy mintegy 500 nm-es körbekerített játszóteret ajánlott, meg füves labdázót és szánkódombot. A kis csalafinta biztosra ment, hiszen mindkettőből van már ott. Az egyik vesztes azonban nem hagyta és megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ami 2010. szeptember közepén elkaszálta az önkormányzat döntését. Érezhette ennek előszelét az önkormányzat, mert hirtelen a VÜSZI-nek adta a kivitelezés jogát, hogy azért még a választások előtt elkészüljön a játszótér. Csakhogy a VÜSZI még a kiebrudalt győztes ajánlattevőre is rátett egy lapáttal: valószínűleg átvette annak kidolgozott műszaki tervét (esetleg csak lenyúlta?), majd lefaragta a bekerítendő területet 350-400 nm-re, de ugyanúgy 20 millió forintot kapott a munkáért, ráadásul még az 5 éves karbantartásért is külön díjazásban részesül majd. Így sikerült végül az 1000 nm-es játszótér helyett 350-400 nm-est építeni ugyanannyi pénzért. Magyarország, én így szeretlek. A tér amúgy jó alap a továbbfejlesztéshez, bár műszaki megoldásai néhol hajmeresztőek, - pl. a zúzottkővel felszórt labirintus, melyből a kavicsok persze kipörögnek a játékok alatti gumitéglákra, így fokozva a sérülésveszélyt -, néhol hanyagságról tanúskodnak, néhol csak szimplán csúnyák. Elkelt volna egy kerékpártároló is. Mindenesetre örülünk, hogy van. A gyerekek is, bár 6 év felett a második alkalom után már viszonylag kevés szórakozást jelent. A kicsiknek viszont élvezetes. Nagy pozitívum, hogy jól sikerült kiválasztani a helyszínt: közel óvoda, bölcsi, parkoló, buszpályaudvar, művház, központ, fagyizó, de még is zárt, csöndes. A nagyok sem zavarnak. Nekik ott a Világfa mögötti betonplacc, ott lehet ugratni, trükközni. Talán ide kellene a nagyok „játszóterét” telepíteni?: pl. streetball és focipályák, skatepark (nem a Shell kút mellé! Az messze van), szabadtéri erősítő gépek + világítás. Nem zavarnának senkit, mehetne a buli éjfélig.
Összegezve, az elmúlt 4-5 évben az önkormányzat saját forrásból mindösszesen 12,1 millió forintot költött új játszóterek építésére vagy meglévők felújítására, ami szemtelenül kevés. A teljes program is csak 41-45 milliós volt, amiből 26 millió származott különféle cégekkel kötött háttéralkukból. Az elért eredmények is szerények. A korszerűnek mondható 7 db játszótér közül 4 van körbekerítve, 1 rendelkezik ivókúttal. A 2-5 éves gyerekek szinte mindegyiken találnak nekik megfelelő játszóeszközöket, de a 6-8 éves korosztály csak az Ambrus közben ill. a Faiskola téren érezheti igazán otthon magát. Nem beszélve az efölötti korosztályokról, akik egyszerűen nem találnak maguknak megfelelő játszóteret a városban. Pedig igényük biztos lenne rá, fölös energiáikat ők is levezetnék valahol. Így viszont kénytelenek a kicsik játszóeszközeit használni, amik így hamarabb elhasználódnak. Sajnos egyik játszótérhez sem kapcsolódik nyilvános illemhely, így a kisgyerekes anyukák, apukák helyzete nem könnyű, amikor megfelelő bokrot kell választani csemetéjüknek.
A játszóterek szerepe elsősorban az, hogy gyermekeink a szabad levegőn, biztonságos játékokon egy jót szórakozhassanak. De eközben mind társas képességeik (tudniillik a gyerekek között a játszóeszközökért állandó verseny és/vagy együttműködés zajlik), mind pedig mozgáskoordinációjuk fejlődik. Mindkét képességcsoport alapvető fontosságú jövőjük szempontjából, így - ha akarna -, az önkormányzat kellő tudományos ideológiát is találhatna újabb és újabb játszóterek építésének indoklásához. De sajnos ilyet sem akar. Egyetlen indok: nincs pénz. Ebből én azt olvasom ki: az önkormányzatnak nem fontos a jövő generáció, nem fontosak a gyerekek. Pedig minden az alapoknál kezdődik.
Biztatom tehát Gödöllő Város Önkormányzatát, építsenek minél több, minél jobb játszóteret. Sokan várjuk. Csak nehogy úgy járjunk, mint a Zöld Óvoda ifjú csemetéi: talán majd az ő gyerekeik árnyékban játszhatnak az óvodaudvaron. A mi unokáink meg majd játszótereken.
Téged is érdekel a város, vitáznál? Írj, javasolj.
- hl -
